Publikációk
Roma társadalom
A Marketing Centrum 2009. januárjában 1000 fős lakossági mintán vizsgálta a felnőtt lakosság véleményeit a „cigánykérdésről”. A kutatássorozat folytatásában 800 országszerte véletlenszerűen kiválasztott roma válaszolt a kérdésekre. A roma felmérés 2009. március 16. és március 23. között zajlott le. »»
Reader’s Digest felmérés 100 közéleti szereplőről
A Marketing Centrum immáron másodszor készített felmérést a Reader’s Digest magazin számára 100 magyar közéleti szereplő ismertségéről és népszerűségéről. Az előző felmérésre 2007. októberében került sor, a másodikra pedig 2009. február 19. és 25. között. A kutatás során összesen 1010 országszerte véletlenszerűen megtalált 18 évnél idősebb megkérdezett válaszolt arra a kérdésre, hogy mennyire bízik meg a listán szereplő közéleti személyiségben. A lista szükségszerűen esetleges, és mindenki találhat rajta olyan neveket, akiket Ő nem vet volna fel, és persze olyanokat is, akik hiányoznak neki. Azt viszont nyugodtan állíthatjuk, hogy a 100 közszereplő lefedi a közélet- és a celeb-világ szinte teljes keresztmetszetét. »»
Kiadáscsökkentés? – elvileg igen
A magyarok több mint kétharmada elvi szinten támogatja az állami kiadások visszafogását. »»
Milyenek a cigányok? – közvélemény-kutatás a „cigánykérdésről”
Jel-Kép 2009. 2. »»
Kapitalizmus: a hosszú élet titka
Bruck Gábor és Vági Zoltán pulicisztikája az Élet és Irodalomban, 2009. március 6. »»
Reform: a kapuk előtt
A március 9-én az urnához járuló 4 millió választópolgár 82-84 százaléka elutasította a kormány egészségügyben és oktatásban bevezetett intézkedéseit. A népszavazás után sokan azt gondolták, hogy a következő években Magyarországon lehetetlen lesz reformokról beszélni. A jobboldal ünnepelve temette a „pénzbehajtásnak” bélyegzett reformokat, Gyurcsány Ferenc pedig „bársonyos” kormányzásba kezdett. Mégis, a népszavazás után egy hónappal tíz magyarból négy úgy véli: szükség van átfogó reformokra. A legtöbben (66 százalék) az adórendszert változtatnák meg lényegesen. Ezzel összefüggésben a relatív többség (47 százalék) azt gondolja, hogy csökkenteni kéne az állami kiadásokat, az állami gondoskodás mértékét is, hiszen csak így lehet csökkenteni az adókat és a járulékokat, és csak így válhat versenyképesebbé Magyarország. Legalábbis ez derül ki abból a Marketing Centrum felmérésből, amely a Hayek Társaság megbízásából készült. »»
Kik szavaztak igennel és miért?
A Marketing Centrum a népszavazás után felmérést készített a Hayek Társaság megbízásából. A kutatás során többek között arra kerestünk választ, hogy mik voltak az igennel szavazás motivációi. A válaszokból az derült ki, hogy az ingyenességhez való ragaszkodás erősebb és szélesebb körben ható késztetés volt, mint bármely politikai cél. A nemmel szavazáshoz elsősorban az kellett, hogy valaki ne tartsa jelentős tehernek a népszavazáson eltörölt díjakat, az igennel szavazáshoz pedig az is, hogy a népszavazás eredményeként ne számítson valaki az ellátások színvonalának, illetve hazánk versenyképességének a romlására. Jel-Kép 2008. II. »»
Egészségünk és környezetünk védelme a legfontosabb
Tíz terület közül egészségügyre és környezetvédelemre adnák a legtöbb pénzt a magyarok a jövő évi költségvetésben - derült ki a Marketing Centrum 2007-es felméréséből. »»
Történelem és emlékezés
A Marketing Centrum 2006. szeptember 15. és 26. közötti adatfelvételével arra kereste a választ, hogy milyen kép él a 18 évnél idősebbek körében az 1956-os forradalomról: milyen célkitűzéseket tulajdonítanak neki, milyen értékekkel kapcsolják össze, és kiket tartanak meghatározó személyiségeinek. A felmérésnek különös jelentőséget adott, hogy a forradalom 50. évfordulójának előestéjén került rá sor. Összesen 2.006 18 évnél idősebb választópolgár válaszolt a kérdésekre. »»
