Publikációk
Várhatóan négy párt küldhet képviselőt Brüsszelbe
Egy hónappal ezelőtt – 38 százalék körüli - részvételi arányra lehetett számítani a június 7-i EU parlamenti választáson. Május végére ez 44 százalékra emelkedet. A Marketing Centrum eredményei szerint a Fidesz 15, az MSZP 5, a Jobbik pedig 1 mandátumot szerezhet. A maradék egy mandátum megszerzésére a kampány finisében az SZDSZ látszik esélyesnek. »»
A Jobbik Brüsszelbe mehet?
Március legvégén viszonylag alacsony - 38 százalék körüli - részvételi arányra lehetett számítani a június 7-i EU parlamenti választáson. A felmérés idején 3 párt jut volna át az 5 százalékos küszöbön. A Fidesz várhatóan 15 mandátumot szerezne, az MSZP hatot, a Jobbik pedig egyet – derül ki a Marketing Centrum felméréséből, és az erre alapozott mandátumbecslésből. »»
Gyurcsány után, Bajnai előtt: kétharmados Fidesz, erősödő Jobbik
A Marketing Centrum egy héttel a miniszterelnök lemondása után készített felmérése szerint 61-25-re vezet a Fidesz, és a Jobbik valószínűleg bejutna a Parlamentbe. A megkérdezettek 17 százaléka sajnálja, 36 százaléka közömbösen, 41 százaléka pedig örömmel fogadta Gyurcsány távozását. A miniszterelnök lemondása és az új kormányfő keresése körüli hercehurca felébresztette a közvéleményt: februárhoz képest 5 százalékkal csökkent a bizonytalanok száma, és jelentősen – 41-ről 52 százalékra - nőtt azok aránya, akik biztosra ígérték részvételüket a parlamenti választáson. A változások nyertese a Fidesz: februárhoz képest az ellenzéki párt szavazótábora 7 százalékkal növekedett. »»
Csökkenő támogatottság mellett is növelte előnyét a Fidesz
A Marketing Centrum február 19. és 25. között zajló felmérése szerint folytatódott a közvélemény tavaly nyár óta megfigyelhető elbizonytalanodása. Tovább csökkent mindkét nagy párt támogatottsága, de ennek most leginkább az MSZP a vesztese. Ugyanakkor az MDF támogatottságának januári megbicsaklása a februári eredmény fényében időlegesnek bizonyult. »»
Fokozódó bizonytalanság
Mozgalmas időszakot tudhat maga mögött (és előtt) a magyar belpolitika. Elsősorban a gázellátás zavarai és a gazdadasági válság következményei hatnak a közvéleményre. Ezekre viszont nem nagyon tudtak megnyugtató válaszokat adni a pártok, így nem meglepő, hogy tavaly nyár óta 13 százalékkal emelkedett azok aránya, akiknek nincs kedvenc pártjuk. Az elbizonytalanodás leginkább a Fidesz és az MDF szavazóbázisát érinti. Ezzel együtt a Fidesz 23 százalékos fölénnyel nyerne, ha most vasárnap lenne a parlamenti választás. Az MSZP ugyanis az elmúlt félévben sem tudta növelni korábban erősen megfogyatkozott támogatói táborát. A Jobbik viszont egyről két százalékra jutott, és most közel annyi támogatójuk van, mint az SZDSZ-nek. »»
Elbizonytalanodás
Augusztus végén a megkérdezettek háromnegyedének volt kedvenc pártja. Azóta nagyon sok minden történt a politikában, és a gazdasági válság is elérte hazánkat. A pártok támogatottságára azonban mindez csak annyiban hatott, hogy 35 százalékra emelkedett azok aránya, akik nem tudtak vagy nem kívántak választani a pártpalettáról. Ennek a jelentős elbizonytalanodásnak azonban nincsenek kitüntetett vesztesei. Hacsak nem a kisebb pártok, akiknél most kisebb esély látszik az 5 százalékos küszöb átlépésére, mint az őszi politikai szezon nyitánya előtt. »»
Szezonnyitány előt
A tavaszi népszavazás és az SZDSZ kiválása a kormánykoalícióból kissé megbolygatta a pártok támogatottságát, ám a Marketing Centrum januári és augusztusi felmérései között egyetlen pártnál sem szignifikáns a változás, azaz az őszi politikai szezonnyitány kezdetén gyakorlatilag ugyanúgy állnak a pártok, mint ahogy az év elején is álltak. »»
A várható választási eredmények modellezése
A politikai közvélemény-kutatások atyja George Gallup újságíró volt és marketing tanácsadó, azaz nem tartozott az akadémikus tudomány világához, és talán ez is hozzájárul ahhoz, hogy a közvélemény-kutatási beszámolók Magyarországon is gyakrabban jelennek meg mindenféle a blikkfangos címekkel a napilapokban, mint precízen megírt szakcikkek formájában. Ez persze egyáltalán nem baj, a közvélemény-kutatások egyik alapcélja ugyanis éppen az, hogy tükröt tartsanak a társadalom elé, hiszen jogunk (és vágyunk) tudni: mit gondolnak mások. A szélesebb közönséget természetesen hiba lenne módszertani bíbelődésekkel és a százaz részletekkel untatni. Ugyanakkor azonban a hazai közvélemény-kutató szakma túlságosan is zsurnalisztikussá vált, és még a leggyakrabban használt alapfogalmak sincsenek tudományos értelemben definiálva, az elfogadhatónak, illetve elfogadhatatlannak tekinthető módszertani megoldások megítélésénél pedig hiányzik az elmélyült szakmai vitákban kiérlelt konszenzus. A közvélemény-kutatásoknak tehát nincs tudományos paradigmája . Ez persze nem baj egy sajtóműfaj esetében, ám ha a közvélemény-kutató szakma az empirikus társadalom-tudomány keretén belül kívánja kijelölni önmaga helyét, akkor nem megspórolható az alapokat is érintő viták lefolytatása. Az első tisztázatlan alapkérdés mindjárt az, hogy tulajdonképpen miről is beszélnek a közvélemény-kutatók amikor hónapról-hónapra hírt adnak a pártok éppen aktuális támogatottságáról. A napilapokban megjelenő kutatási beszámolók általában két féle számsort szoktak közölni: 1. a pártok támogatottságát az összes megkérdezett körében, illetve 2. ugyanezt az úgynevezett „biztos szavazó” pártválasztók körében. Az 1. mutató elvileg annak a becslése, hogy az adott adatfelvétel időszakában hány támogatója van a pártoknak a választásra jogosultak körében, míg a 2. számsor azt kívánja megmondani, hogy milyen eredményre számíthatunk a „most vasárnapi” parlamenti választáson. Az 1. mutató értelmezhető mérésként is, a 2. mutató azonban egy jövőbeli – hipotetikus - esemény várható eredményét becsüli meg. A jövő viszont nem mérhető, legfeljebb csak modellezhető. »»
Szárnyal a Fidesz
A Fidesz már 2007-ben is fölényesen vezetett, idén pedig szinte minden az ellenzéki párt szájíze szerint alakult. A megkérdezettek többsége a népszavazást és a koalíciós válságot említette az elmúlt időszak legfontosabb belpolitikai eseményéként, olyan eseményről pedig, amelynek a kormányoldal örülhetett volna szinte senki sem tudott beszámolni. Így nem meglepő, hogy az év első negyedében még tovább növekedett a Fidesz előnye, és akár a kétharmados többséget is meg tudnák szerezni a „most vasárnapi” választáson. Ezen túlmenően a Marketing Centrum április eleji felmérése azt valószínűsíti, hogy az MDF bejutna a Parlamentbe, míg az SZDSZ esetében ennek az ellenkezője tűnik valószínűbbnek. »»
