Publikációk
Várhatóan négy párt küldhet képviselőt Brüsszelbe
Egy hónappal ezelőtt – 38 százalék körüli - részvételi arányra lehetett számítani a június 7-i EU parlamenti választáson. Május végére ez 44 százalékra emelkedet. A Marketing Centrum eredményei szerint a Fidesz 15, az MSZP 5, a Jobbik pedig 1 mandátumot szerezhet. A maradék egy mandátum megszerzésére a kampány finisében az SZDSZ látszik esélyesnek. »»
A Jobbik Brüsszelbe mehet?
Március legvégén viszonylag alacsony - 38 százalék körüli - részvételi arányra lehetett számítani a június 7-i EU parlamenti választáson. A felmérés idején 3 párt jut volna át az 5 százalékos küszöbön. A Fidesz várhatóan 15 mandátumot szerezne, az MSZP hatot, a Jobbik pedig egyet – derül ki a Marketing Centrum felméréséből, és az erre alapozott mandátumbecslésből. »»
Kiadáscsökkentés? – elvileg igen
A magyarok több mint kétharmada elvi szinten támogatja az állami kiadások visszafogását. »»
Gyurcsány után, Bajnai előtt: kétharmados Fidesz, erősödő Jobbik
A Marketing Centrum egy héttel a miniszterelnök lemondása után készített felmérése szerint 61-25-re vezet a Fidesz, és a Jobbik valószínűleg bejutna a Parlamentbe. A megkérdezettek 17 százaléka sajnálja, 36 százaléka közömbösen, 41 százaléka pedig örömmel fogadta Gyurcsány távozását. A miniszterelnök lemondása és az új kormányfő keresése körüli hercehurca felébresztette a közvéleményt: februárhoz képest 5 százalékkal csökkent a bizonytalanok száma, és jelentősen – 41-ről 52 százalékra - nőtt azok aránya, akik biztosra ígérték részvételüket a parlamenti választáson. A változások nyertese a Fidesz: februárhoz képest az ellenzéki párt szavazótábora 7 százalékkal növekedett. »»
Csökkenő támogatottság mellett is növelte előnyét a Fidesz
A Marketing Centrum február 19. és 25. között zajló felmérése szerint folytatódott a közvélemény tavaly nyár óta megfigyelhető elbizonytalanodása. Tovább csökkent mindkét nagy párt támogatottsága, de ennek most leginkább az MSZP a vesztese. Ugyanakkor az MDF támogatottságának januári megbicsaklása a februári eredmény fényében időlegesnek bizonyult. »»
Reform: a kapuk előtt
A március 9-én az urnához járuló 4 millió választópolgár 82-84 százaléka elutasította a kormány egészségügyben és oktatásban bevezetett intézkedéseit. A népszavazás után sokan azt gondolták, hogy a következő években Magyarországon lehetetlen lesz reformokról beszélni. A jobboldal ünnepelve temette a „pénzbehajtásnak” bélyegzett reformokat, Gyurcsány Ferenc pedig „bársonyos” kormányzásba kezdett. Mégis, a népszavazás után egy hónappal tíz magyarból négy úgy véli: szükség van átfogó reformokra. A legtöbben (66 százalék) az adórendszert változtatnák meg lényegesen. Ezzel összefüggésben a relatív többség (47 százalék) azt gondolja, hogy csökkenteni kéne az állami kiadásokat, az állami gondoskodás mértékét is, hiszen csak így lehet csökkenteni az adókat és a járulékokat, és csak így válhat versenyképesebbé Magyarország. Legalábbis ez derül ki abból a Marketing Centrum felmérésből, amely a Hayek Társaság megbízásából készült. »»
Kik szavaztak igennel és miért?
A Marketing Centrum a népszavazás után felmérést készített a Hayek Társaság megbízásából. A kutatás során többek között arra kerestünk választ, hogy mik voltak az igennel szavazás motivációi. A válaszokból az derült ki, hogy az ingyenességhez való ragaszkodás erősebb és szélesebb körben ható késztetés volt, mint bármely politikai cél. A nemmel szavazáshoz elsősorban az kellett, hogy valaki ne tartsa jelentős tehernek a népszavazáson eltörölt díjakat, az igennel szavazáshoz pedig az is, hogy a népszavazás eredményeként ne számítson valaki az ellátások színvonalának, illetve hazánk versenyképességének a romlására. Jel-Kép 2008. II. »»
Mi kell a kétharmados többséghez? – a mandátumbecslések tanulságai
A jelenleg is érvényes választási szabályok megalkotásakor két egyformán fontos cél vezette a törvényalkotókat: meg kívánták könnyíteni a stabil parlamenti többség kialakulását, de gátolni kívánták azt, hogy többpárti konszenzus hiányában is át lehessen szabni Magyarország alkotmányos berendezkedését. Ez idáig mindkét célt jól szolgálta választási rendszerünk. A március 9-i népszavazást követően azonban oly nagyra növekedett a Fidesz előnye, hogy önállóan is kétharmados többséghez juthatnak a következő országgyűlésben, ha realizálni tudnák a most jelzett előnyüket. Ez a lehetőség egyesekben reményt kelt másokat viszont riaszt, ezért nem árt megnézni a Marketing Centrum szimulációs mandátum becslő modelljének segítségével a kétharmados többség peremfeltételeit. A modellt eredetileg arra fejlesztettük ki, hogy a felmérések alapján várható listás eredményekből, illetve az első forduló hivatalos eredményéből pontos becslést tudjunk adni a várható mandátum eloszlásra. »»
Egészségünk és környezetünk védelme a legfontosabb
Tíz terület közül egészségügyre és környezetvédelemre adnák a legtöbb pénzt a magyarok a jövő évi költségvetésben - derült ki a Marketing Centrum 2007-es felméréséből. »»
A várható választási eredmények modellezése
A politikai közvélemény-kutatások atyja George Gallup újságíró volt és marketing tanácsadó, azaz nem tartozott az akadémikus tudomány világához, és talán ez is hozzájárul ahhoz, hogy a közvélemény-kutatási beszámolók Magyarországon is gyakrabban jelennek meg mindenféle a blikkfangos címekkel a napilapokban, mint precízen megírt szakcikkek formájában. Ez persze egyáltalán nem baj, a közvélemény-kutatások egyik alapcélja ugyanis éppen az, hogy tükröt tartsanak a társadalom elé, hiszen jogunk (és vágyunk) tudni: mit gondolnak mások. A szélesebb közönséget természetesen hiba lenne módszertani bíbelődésekkel és a százaz részletekkel untatni. Ugyanakkor azonban a hazai közvélemény-kutató szakma túlságosan is zsurnalisztikussá vált, és még a leggyakrabban használt alapfogalmak sincsenek tudományos értelemben definiálva, az elfogadhatónak, illetve elfogadhatatlannak tekinthető módszertani megoldások megítélésénél pedig hiányzik az elmélyült szakmai vitákban kiérlelt konszenzus. A közvélemény-kutatásoknak tehát nincs tudományos paradigmája . Ez persze nem baj egy sajtóműfaj esetében, ám ha a közvélemény-kutató szakma az empirikus társadalom-tudomány keretén belül kívánja kijelölni önmaga helyét, akkor nem megspórolható az alapokat is érintő viták lefolytatása. Az első tisztázatlan alapkérdés mindjárt az, hogy tulajdonképpen miről is beszélnek a közvélemény-kutatók amikor hónapról-hónapra hírt adnak a pártok éppen aktuális támogatottságáról. A napilapokban megjelenő kutatási beszámolók általában két féle számsort szoktak közölni: 1. a pártok támogatottságát az összes megkérdezett körében, illetve 2. ugyanezt az úgynevezett „biztos szavazó” pártválasztók körében. Az 1. mutató elvileg annak a becslése, hogy az adott adatfelvétel időszakában hány támogatója van a pártoknak a választásra jogosultak körében, míg a 2. számsor azt kívánja megmondani, hogy milyen eredményre számíthatunk a „most vasárnapi” parlamenti választáson. Az 1. mutató értelmezhető mérésként is, a 2. mutató azonban egy jövőbeli – hipotetikus - esemény várható eredményét becsüli meg. A jövő viszont nem mérhető, legfeljebb csak modellezhető. »»
Újpárti remények és a rögvalóság
Sok szó esik manapság arról, hogy szükség van-e új pártra és ha igen milyenre? Legtöbbször közírók és publicisták szoktak elmélkedni erről, de a kérdés foglalkoztatja a közvélemény-kutatókat is. Sőt, „a szükség van új pártra” gondolat leginkább abból táplálkozik, hogy sok intézet, sok ideje jóval 40 százalék fölötti becsléseket szokott adni azok arányára, akik nem tudnak vagy nem akarnak választani a jelenlegi pártpalettáról. A Marketing Centrum januári felmérésében viszonylag tág teret tudtunk szentelni az új párttal kapcsolatos kérdések körüljárására, és a felmérés eredményinek megismerése talán bölcsebb döntésekhez segítheti azokat, akik szívesen szerepet vállalnának egy új pártban. »»
Hol rontottuk el? - egy tévedés tanulságai
A Marketing Centrum a 2008 március 9-i népszavazás előtt januárban és februárban is felmérte a voksolási szándékokat, és az ezzel kapcsolatos véleményeket. Az alapválaszok már januárban is viszonylag magas részvételi arányt és eredményes népszavazást jeleztek az igenek elsöprő többségével. Február közepére pedig januárhoz képest is jelentősen emelkedett az igennel szavazni szándékozók aránya. Ugyanakkor a korábbi népszavazások tapasztalatai alapján arra számítottunk, hogy ez alkalommal is sokkal kevesebben fognak az urnákhoz járulni, mint ahányan ezt biztosra ígérték a kérdezőbiztosoknak. A hivatalosnak tekinthető előrejelzésünket ezért egy többváltozós elemzésen alapuló modell alapján készítettük el, és ez a modell mindössze 33 százalékos részvételi arányt „jósolt”, ami vaskos tévedésnek bizonyult. A tévedést nem érdemes elintézni azzal, hogy ez alkalommal a papírforma érvényesült, hiszen a mélyebb elemzésnek nem csak szakmai, hanem politikai tanulságai is vannak. »»
Szárnyal a Fidesz
A Fidesz már 2007-ben is fölényesen vezetett, idén pedig szinte minden az ellenzéki párt szájíze szerint alakult. A megkérdezettek többsége a népszavazást és a koalíciós válságot említette az elmúlt időszak legfontosabb belpolitikai eseményéként, olyan eseményről pedig, amelynek a kormányoldal örülhetett volna szinte senki sem tudott beszámolni. Így nem meglepő, hogy az év első negyedében még tovább növekedett a Fidesz előnye, és akár a kétharmados többséget is meg tudnák szerezni a „most vasárnapi” választáson. Ezen túlmenően a Marketing Centrum április eleji felmérése azt valószínűsíti, hogy az MDF bejutna a Parlamentbe, míg az SZDSZ esetében ennek az ellenkezője tűnik valószínűbbnek. »»
