Publikációk
Várhatóan négy párt küldhet képviselőt Brüsszelbe
Egy hónappal ezelőtt – 38 százalék körüli - részvételi arányra lehetett számítani a június 7-i EU parlamenti választáson. Május végére ez 44 százalékra emelkedet. A Marketing Centrum eredményei szerint a Fidesz 15, az MSZP 5, a Jobbik pedig 1 mandátumot szerezhet. A maradék egy mandátum megszerzésére a kampány finisében az SZDSZ látszik esélyesnek. »»
Roma társadalom
A Marketing Centrum 2009. januárjában 1000 fős lakossági mintán vizsgálta a felnőtt lakosság véleményeit a „cigánykérdésről”. A kutatássorozat folytatásában 800 országszerte véletlenszerűen kiválasztott roma válaszolt a kérdésekre. A roma felmérés 2009. március 16. és március 23. között zajlott le. »»
Reader’s Digest felmérés 100 közéleti szereplőről
A Marketing Centrum immáron másodszor készített felmérést a Reader’s Digest magazin számára 100 magyar közéleti szereplő ismertségéről és népszerűségéről. Az előző felmérésre 2007. októberében került sor, a másodikra pedig 2009. február 19. és 25. között. A kutatás során összesen 1010 országszerte véletlenszerűen megtalált 18 évnél idősebb megkérdezett válaszolt arra a kérdésre, hogy mennyire bízik meg a listán szereplő közéleti személyiségben. A lista szükségszerűen esetleges, és mindenki találhat rajta olyan neveket, akiket Ő nem vet volna fel, és persze olyanokat is, akik hiányoznak neki. Azt viszont nyugodtan állíthatjuk, hogy a 100 közszereplő lefedi a közélet- és a celeb-világ szinte teljes keresztmetszetét. »»
A Jobbik Brüsszelbe mehet?
Március legvégén viszonylag alacsony - 38 százalék körüli - részvételi arányra lehetett számítani a június 7-i EU parlamenti választáson. A felmérés idején 3 párt jut volna át az 5 százalékos küszöbön. A Fidesz várhatóan 15 mandátumot szerezne, az MSZP hatot, a Jobbik pedig egyet – derül ki a Marketing Centrum felméréséből, és az erre alapozott mandátumbecslésből. »»
Kiadáscsökkentés? – elvileg igen
A magyarok több mint kétharmada elvi szinten támogatja az állami kiadások visszafogását. »»
Gyurcsány után, Bajnai előtt: kétharmados Fidesz, erősödő Jobbik
A Marketing Centrum egy héttel a miniszterelnök lemondása után készített felmérése szerint 61-25-re vezet a Fidesz, és a Jobbik valószínűleg bejutna a Parlamentbe. A megkérdezettek 17 százaléka sajnálja, 36 százaléka közömbösen, 41 százaléka pedig örömmel fogadta Gyurcsány távozását. A miniszterelnök lemondása és az új kormányfő keresése körüli hercehurca felébresztette a közvéleményt: februárhoz képest 5 százalékkal csökkent a bizonytalanok száma, és jelentősen – 41-ről 52 százalékra - nőtt azok aránya, akik biztosra ígérték részvételüket a parlamenti választáson. A változások nyertese a Fidesz: februárhoz képest az ellenzéki párt szavazótábora 7 százalékkal növekedett. »»
Milyenek a cigányok? – közvélemény-kutatás a „cigánykérdésről”
Jel-Kép 2009. 2. »»
Csökkenő támogatottság mellett is növelte előnyét a Fidesz
A Marketing Centrum február 19. és 25. között zajló felmérése szerint folytatódott a közvélemény tavaly nyár óta megfigyelhető elbizonytalanodása. Tovább csökkent mindkét nagy párt támogatottsága, de ennek most leginkább az MSZP a vesztese. Ugyanakkor az MDF támogatottságának januári megbicsaklása a februári eredmény fényében időlegesnek bizonyult. »»
Reform: a kapuk előtt
A március 9-én az urnához járuló 4 millió választópolgár 82-84 százaléka elutasította a kormány egészségügyben és oktatásban bevezetett intézkedéseit. A népszavazás után sokan azt gondolták, hogy a következő években Magyarországon lehetetlen lesz reformokról beszélni. A jobboldal ünnepelve temette a „pénzbehajtásnak” bélyegzett reformokat, Gyurcsány Ferenc pedig „bársonyos” kormányzásba kezdett. Mégis, a népszavazás után egy hónappal tíz magyarból négy úgy véli: szükség van átfogó reformokra. A legtöbben (66 százalék) az adórendszert változtatnák meg lényegesen. Ezzel összefüggésben a relatív többség (47 százalék) azt gondolja, hogy csökkenteni kéne az állami kiadásokat, az állami gondoskodás mértékét is, hiszen csak így lehet csökkenteni az adókat és a járulékokat, és csak így válhat versenyképesebbé Magyarország. Legalábbis ez derül ki abból a Marketing Centrum felmérésből, amely a Hayek Társaság megbízásából készült. »»
Kik szavaztak igennel és miért?
A Marketing Centrum a népszavazás után felmérést készített a Hayek Társaság megbízásából. A kutatás során többek között arra kerestünk választ, hogy mik voltak az igennel szavazás motivációi. A válaszokból az derült ki, hogy az ingyenességhez való ragaszkodás erősebb és szélesebb körben ható késztetés volt, mint bármely politikai cél. A nemmel szavazáshoz elsősorban az kellett, hogy valaki ne tartsa jelentős tehernek a népszavazáson eltörölt díjakat, az igennel szavazáshoz pedig az is, hogy a népszavazás eredményeként ne számítson valaki az ellátások színvonalának, illetve hazánk versenyképességének a romlására. Jel-Kép 2008. II. »»
Egészségünk és környezetünk védelme a legfontosabb
Tíz terület közül egészségügyre és környezetvédelemre adnák a legtöbb pénzt a magyarok a jövő évi költségvetésben - derült ki a Marketing Centrum 2007-es felméréséből. »»
Tervszerűség és impulzivitás a szerencsejáték vásárlásnál
2005 őszén a Marketing Centrum nagymintás lakossági felmérést készített a Szerencsejáték ZRT. megbízásából, és ezzel párhuzamosan egy értékesítőhelyi kutatás is készült . A legfontosabb tanulság: a Szerencsejáték ZRT. játéktermékei másképpen szerencsejátékok, mint játékgépek vagy a kaszinó játékok. Mások a motivációk, más a játékélmény és főként ebből adódóan a szelvényes játékokat sokkal inkább fogyasztási cikk szerűen vásárolják a játékosok, mint luxus termékként. Ugyanakkor azért Szerencsejáték ZRT. játéktermékekben és az értékesítés gyakorlatában is vannak impulzív vásárlásra ösztönző tényezők. »»
Történelem és emlékezés
A Marketing Centrum 2006. szeptember 15. és 26. közötti adatfelvételével arra kereste a választ, hogy milyen kép él a 18 évnél idősebbek körében az 1956-os forradalomról: milyen célkitűzéseket tulajdonítanak neki, milyen értékekkel kapcsolják össze, és kiket tartanak meghatározó személyiségeinek. A felmérésnek különös jelentőséget adott, hogy a forradalom 50. évfordulójának előestéjén került rá sor. Összesen 2.006 18 évnél idősebb választópolgár válaszolt a kérdésekre. »»
A várható választási eredmények modellezése
A politikai közvélemény-kutatások atyja George Gallup újságíró volt és marketing tanácsadó, azaz nem tartozott az akadémikus tudomány világához, és talán ez is hozzájárul ahhoz, hogy a közvélemény-kutatási beszámolók Magyarországon is gyakrabban jelennek meg mindenféle a blikkfangos címekkel a napilapokban, mint precízen megírt szakcikkek formájában. Ez persze egyáltalán nem baj, a közvélemény-kutatások egyik alapcélja ugyanis éppen az, hogy tükröt tartsanak a társadalom elé, hiszen jogunk (és vágyunk) tudni: mit gondolnak mások. A szélesebb közönséget természetesen hiba lenne módszertani bíbelődésekkel és a százaz részletekkel untatni. Ugyanakkor azonban a hazai közvélemény-kutató szakma túlságosan is zsurnalisztikussá vált, és még a leggyakrabban használt alapfogalmak sincsenek tudományos értelemben definiálva, az elfogadhatónak, illetve elfogadhatatlannak tekinthető módszertani megoldások megítélésénél pedig hiányzik az elmélyült szakmai vitákban kiérlelt konszenzus. A közvélemény-kutatásoknak tehát nincs tudományos paradigmája . Ez persze nem baj egy sajtóműfaj esetében, ám ha a közvélemény-kutató szakma az empirikus társadalom-tudomány keretén belül kívánja kijelölni önmaga helyét, akkor nem megspórolható az alapokat is érintő viták lefolytatása. Az első tisztázatlan alapkérdés mindjárt az, hogy tulajdonképpen miről is beszélnek a közvélemény-kutatók amikor hónapról-hónapra hírt adnak a pártok éppen aktuális támogatottságáról. A napilapokban megjelenő kutatási beszámolók általában két féle számsort szoktak közölni: 1. a pártok támogatottságát az összes megkérdezett körében, illetve 2. ugyanezt az úgynevezett „biztos szavazó” pártválasztók körében. Az 1. mutató elvileg annak a becslése, hogy az adott adatfelvétel időszakában hány támogatója van a pártoknak a választásra jogosultak körében, míg a 2. számsor azt kívánja megmondani, hogy milyen eredményre számíthatunk a „most vasárnapi” parlamenti választáson. Az 1. mutató értelmezhető mérésként is, a 2. mutató azonban egy jövőbeli – hipotetikus - esemény várható eredményét becsüli meg. A jövő viszont nem mérhető, legfeljebb csak modellezhető. »»
Nem fog kiürülni az ország
A fiatal magyar felnőttek 39 százaléka tervezgeti azt, hogy rövidebb-hosszabb ideig külföldön fog dolgozni, és 29 százalékuk fejében fordult már meg az a gondolat, hogy hosszabb időre áttelepül egy másik országba. Külföldi tanulási terveket azonban csak a 18-29 éves korosztály 13 százaléka dédelget a fejében, derült ki a Marketing Centrum 2004-es felméréséből. »»
Vállalkozás indítási tervek a nők körében
A Marketing Centrum 2007. őszén felméréseket végzett azzal kapcsolatban, hogy milyen szociális és pszichés tényezői vannak a vállalkozásindítási kedvnek. Kutatás munkadefiníciója szerint azokat tekintettük vállalkozásindítást tervezőknek, akik szeretnének a saját lábukra állni, nem pedig másnak termelni a hasznot, és így gondoltak már arra is, hogy saját vállalkozást indítanak. Továbbá tudják, érzik, hogy belátható időn belül meg fog valósulni a vállalkozási tervük. Ez a nem túlságosan szigorú definíció a 18-44 éves korosztály ötödére illik, és a nőknek gyakorlatilag ugyanolyan valószínűséggel vannak komolynak tekinthető vállalkozásindítási terveik, mint a férfiaknak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nincsenek nemi jellegzetességek a vállalkozásindítási tervekben, illetve motivációkban. A következőkben ezeket a jellegzetességeket foglaljuk össze »»
Újpárti remények és a rögvalóság
Sok szó esik manapság arról, hogy szükség van-e új pártra és ha igen milyenre? Legtöbbször közírók és publicisták szoktak elmélkedni erről, de a kérdés foglalkoztatja a közvélemény-kutatókat is. Sőt, „a szükség van új pártra” gondolat leginkább abból táplálkozik, hogy sok intézet, sok ideje jóval 40 százalék fölötti becsléseket szokott adni azok arányára, akik nem tudnak vagy nem akarnak választani a jelenlegi pártpalettáról. A Marketing Centrum januári felmérésében viszonylag tág teret tudtunk szentelni az új párttal kapcsolatos kérdések körüljárására, és a felmérés eredményinek megismerése talán bölcsebb döntésekhez segítheti azokat, akik szívesen szerepet vállalnának egy új pártban. »»
„Szülők bizonyítványa” – 2007. Reader’s Digest felmérés
A kutatás során 29 „tárgyból” vizsgáztak a szülők, és ezen túlmenően kaptak még egy „egészében véve” osztályzatot is. Ez utóbbi értékelések átlaga az édesanyák esetében 4,43-nak adódott, az édesapák esetében pedig 4,03-nak. A négy tizedes jegnyi különbség matematikai statisztikai értelemben is jelentős, és a magyar serdülők nemüktől, életkoruktól, lakóhelyüktől és vagyoni helyzetüktől függetlenül hajlamosabbak jobb jegyeket adni az édesanyjuknak, mint az édesapjuknak. »»
Felmérés a megtakarítási és befektetési szokásokról
A magyarok több mint fele csak akkor érezné magát anyagi biztonságban, ha legalább több évnyi megélhetéshez elegendő megtakarítással rendelkezne, ám jelenleg mindössze 4 százalékuk mondhatja el ezt magáról. A racionális, előítélet-mentes pénzpiaci jelenléthez azonban nemcsak a pénz hiányzik, hanem a tájékozottság is. A magyarok negyede számára a folyószámla és a takarékbetétkönyv sem teljesen ismert dolgok, a befektetés jellegű megtakarítási formák pedig a többség számára csak hallomásból ismertek. A korszerű, befektetés jellegű pénzpiaci konstrukciók terjedését ezen kívül erősen gátolja a bizalomhiány is. »»
Hol rontottuk el? - egy tévedés tanulságai
A Marketing Centrum a 2008 március 9-i népszavazás előtt januárban és februárban is felmérte a voksolási szándékokat, és az ezzel kapcsolatos véleményeket. Az alapválaszok már januárban is viszonylag magas részvételi arányt és eredményes népszavazást jeleztek az igenek elsöprő többségével. Február közepére pedig januárhoz képest is jelentősen emelkedett az igennel szavazni szándékozók aránya. Ugyanakkor a korábbi népszavazások tapasztalatai alapján arra számítottunk, hogy ez alkalommal is sokkal kevesebben fognak az urnákhoz járulni, mint ahányan ezt biztosra ígérték a kérdezőbiztosoknak. A hivatalosnak tekinthető előrejelzésünket ezért egy többváltozós elemzésen alapuló modell alapján készítettük el, és ez a modell mindössze 33 százalékos részvételi arányt „jósolt”, ami vaskos tévedésnek bizonyult. A tévedést nem érdemes elintézni azzal, hogy ez alkalommal a papírforma érvényesült, hiszen a mélyebb elemzésnek nem csak szakmai, hanem politikai tanulságai is vannak. »»
Miket lehet kérdezni a szexualitásról?
A kvantitatív vélemény- és a piackutatások során sokszor kerülünk abba a helyzetbe, hogy szeretnénk bizalmas jellegű, kényes kérdéseket feltenni a polgároknak, de végül is eltekintünk ettől, mert attól tartunk, hogy ezek túlságosan is érzékenyen érintik a megkérdezettek egy jelentős részét, akik aztán az ilyen kérdések miatt esetleg megszakítják az interjút. A kutatási tapasztalatok azt mutatják, hogy a jövedelemre vonatkozó kérdések esetén igen magas szokott lenni a válasz-megtagadók aránya, és Magyarországon a pártpreferenciára vonatkozó kérdések is szenzitívnek számítanak. A Marketing Centrum és az ELTE Pszichológiai Intézete 2002. januárjában felmérést készített a felnőtt magyarok szexuális viselkedéséről, illetve a szexuális zavarok előfordulásáról, hátteréről. A szexuális viselkedésre vonatkozó kérdések mindenképpen szenzitívnek számítanak, és a kutatás tervezésénél nagyon aggódtunk amiatt, hogy miként fog majd alakulni a válaszadási hajlandóság. Előzetes félelmeink szerencsére nem igazolódtak. A megkérdezettek döntő többsége gyakorlatilag minden kérdésre válaszolt, de azért érdemes részletesebben is szemügyre venni, hogy kiktől kaptunk érdemi válaszokat a különböző mértékben kényes, bizalmas kérdésekre. »»
